2013. április 27.
Weöres Sándor: A teljesség felé - Az érzelgésről
Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehető és nem-ehető között; hanem mint a fény, mely egykedvűen kiárad minden előtte-levőre.
Mikor a szeretet válogatni kezd: már nem szeretet többé, hanem sóvárgásnak és undornak kettőssége. S ez: az érzelgés, mely manapság mindennél veszedelmesebb; cukros váladéka bekente az emberiséget.
Minden emberi indulat közt az érzelgősség a legnyomorúságosabb. Egyik irányban szeretni csak úgy tud, hogy másik irányban gyűlölködik; vonzalma nyállal ken, gyűlölete köpköd. Állandó mértéke nincs, önmaga kavargó formátlanságához mér mindent; akármerre fordul, jó nem fakad belőle.
A jelenkor legveszélyesebb ördög-násza: Érzelgősség úrnő és Propaganda úr egybekelése. Bármi képtelenséget akar a propaganda elfogadtatni, úgy alakítja, hogy a tömeg érzelgősségéből kiváltsa egyfelé a meghatódást, másfelé a fölháborodást és nyert ügye van.
Az érzelgősség kétfejű nőstény: egyik feje édesen mosolyog és mohón csókolgat, másik feje könnyeket ont, harap és piszkolódik. Csókolgató fejét immár majdnem mindenki összecseréli a jósággal, szeretettel, erkölccsel, családiassággal, ízléssel, eszményi lelkülettel, harapós fejét pedig a joggal, törvénnyel, megtorlással, igazsággal.
Korunk betegsége, a lelki talajtalanság és általános összezavarodás, innen ered: a kétfejű bestia mosolyából és könnyzacskóiból. Többet ártott, mint akármelyik szenvedély: a józan emberi mértéket összezavarta.
Címkék:
befolyásolás,
beszéd,
bölcsesség,
cél,
élet,
életfelfogás,
eltévedve,
ember,
érzelmek,
hamisság,
igazság,
mások,
munka,
önmagunk,
rohanás,
Szeretet,
világunk,
Weöres Sándor
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Utitárs, biblia bárminek is hívom, az életem különböző szakaszaiban, vigaszt és útmutatást kaptam, sok évvel a nadi előtt
VálaszTörlésIgen a lehetőségek tárháza benned van, a tárház megnyitása, és a benne lévő eszközök a szeretet energiájától teszik a dolgukat.
: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” „”
ez egy tökéletes mondat
Rálelni arra, hogy hogyan lehet a belső harmóniához közelebb kerülni, megteremteni, hogy aztán egyféle harmónia alakuljon ki köztem és a körülöttem lévő világ között, igen ez is lehet egy életFeladat
ez az önmegvalósítás útja, szerintem, és a „végrehajtás folyamatos”
Nadis lélek és test gyógyitásban van részem, és ez sokat segit.