Buda Ferenc: Jön a jövő

„Jön  a darázs, jön…” stb.

                             József Attila

Jön a jövő, jön megszagol –

kórót a koplaló szamár.

Törik a kóró, nem hajol.

Nyár lett a tél. Tél lesz a nyár?

Mi pillog messzi az úton?

Talán elérem reggelig.

Homály vagy hályog? Nem tudom. –

valami rámereszkedik.

S érzem: a gőgös gépfolyam

bűzölve, bőszen mint robog.

Ó, te sosemvolt szép lovam,

S ti gömbölyű, lágy citromok!

És jobbfelől meg balfelől

remény riszál, szép rosszleány.

Tavasz kiszárad. Fám kidől.

Emelkedik az óceán.

Reményteljes jövő

„A  Biblia eszkatológikus üzenete egészen sajátos,

 amelyet ma is kincsként kell meglelnünk és őriznünk...."

 „… A ma emberét az Istentől való elhagyatottság érzése szorongatja, a kárhozat, amely nem más, mint az egész mindenség értelmetlenségének és végső halálba hullásának a hite. Ebből a zártságból hirdet kivezető utat a (bibliai) eszkatológia. 

… az ember kunyhóban él, holott kunyhója falán ajtó van, amely katedrálisba vezet…

…Az eljövendő világ fényeinek és ígéreteinek vonzásában az ember szabadságot kap arra, hogy nem félve merjen élni…”             

(Szatmáry Sándor - Újszövetségi kortörténet)

„Maradjatok meg a hitben, 

mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.” 

                               (Apostolok cselekedetei 14:22)