| Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon; csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az égen; fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben. |
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyugalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyugalom. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. október 10.
Radnóti Miklós: Éjszaka
2013. április 7.
Leírhatalan dicsőség, amit ha megízlelünk, vonzásában tart ...
„Ha csak egy pillantásunk lenne a mennyei városba,
sohasem kívánnánk
ismét a földön lakni.”
(Ellen G. White)
„Ha egyszer megízleled a repülést,
utána úgy fogsz járni a földön,
hogy szemed az eget fürkészi,
mert ott voltál fent és oda vágysz vissza.”
(Leonardo da Vinci)
2013. március 9.
Akinél a szív lecsendesedik ...
„Tudtad, hogy léteznek lelki fertőzések? A legsúlyosabbak közül az egyik
a Mi lesz, ha, a másik pedig a Bárcsak gondolatokkal függ össze. Ezek a
gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. Mindkettőből
hiányzik a hit látása. A Mi lesz, ha a jövőbe néz, és aggódik. A Bárcsak a múltba
tekint vissza, és panaszkodik amiatt, amit Isten adott. Az első következménye
az aggodalom, a másodiké pedig a harag.
A hit Istenre néz, az érzések pedig arra, ami körülöttünk történik. A
hit abban bízik, aki Isten, és abban, amit megígért...
A hitről nem elmélkedni kell, hanem
a szívünkkel, az értelmünkkel és a lelkünkkel belevetni magunkat.”
(Linda Dillow: Akinél a szív
lecsendesedik)
2012. május 3.
Túrmezei Erzsébet
Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
Most megnyugszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,
új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem...
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



